“Az állatjólét megteremtéséhez szükséges másik nagy terület az állatok jogaival foglalkozik. A jog egy fontos terület …..

A jog önmagában egy keretrendszer arról, hogy hogyan és hogyan ne csináljunk dolgokat. Hasznos eszköz lehet, ha az életben lévő szabályrendszer jól van összeállítva és adaptálható a mindennapi életre. Az általános probléma a törvényhozással az, hogy egy adott magatartásforma betiltása önmagában sosem lesz megoldás. Be lehet tiltani az állatbántalmazásokat, de csak azért, mert ez törvénybe van iktatva, nem jelenti azt, hogy a probléma köddé válik azon nyomban. Rendkívül fontos a jogi támogatottság megléte, viszont a jog önmagában semmit sem old meg.”

Márton Attila

Ezzel szemben “Ignorantia iuris non nocet” – „A jog nem tudása nem mentesít”, szól az egyik legalapvetőbb jogelv.

Bár az utóbbi időben egyre többet hallani róla, nekem szomorú és egyre határozottabb véleményem, hogy Magyarországon nem igazán beszélhetünk felelős állatvédelemről. Ez azért is tragikus, mert a mai világban, a valóban felelős társadalmak már nem is egyszerűen állatvédelemről, mint sokkal inkább állatjólétről beszélnek.

Ezzel szemben nálunk még a fogalmak is homályosak úgy a köznyelv, mint a jogalkotó számára, így az állatvédelmet gyakran keverjük az állatmentéssel, vagy gondoljuk egyenértékűnek az állatjóléttel.

Első hallásra furcsának tűnhet, hogy amióta nem csak tréningezem, hanem kiképzem a kutyáimat, azóta szépen, lassan és biztosan rászoktam a folyamatos pórázhasználatra.
Valójában ez nem furcsa, hanem nagyon is logikus: minél többet tudok a kutyákról és minél jobban értem őket, annál inkább teszek meg mindent, hogy megvédjem őket más kutyáktól (és az emberektől... bár tőlük mindig is féltettem az állatokat - tisztelet a kivételnek - de ez egy más kérdés...).

Az viszont már kevésbé logikus, ahogyan a kutyatartók egy része vélekedik a pórázhasználatról, illetve a NEM használatról. A legutolsó incidens óta, amikor is konkrétan rárontott egy kutya a pórázon lévő Nimródra és meg is harapta - ráadásul egy különösen érzékeny területen, a szeme alatt-, na azóta gondolkozom, hogy írok erről az egészről egy bejegyzést. Többször neki is kezdtem, de nem sikerült ennyire diplomatikusan összefoglaljam a dolgot, mint ahogyan a napokban a Facebookon tette ezt a Doggy Campus:

Már nadrágnak is különleges volt, kár lett volna, ha a szemétben végzi ez a Replay. Szerencsére hozzám került, így az első tavaszi napsugarak inspirálására születhetett belőle egy narancssárga pamutcsipkével díszített táska, amihez aztán nyakörv is készült.

A csakra ugyebár szanszkrit szó, aminek a jelentése „kerék” és ami arra utal, hogy a csakrák egy mozgó kerékhez (bár inkább tölcsérhez) hasonlóan forognak. A forgás iránya attól függően változik, hogy a csakra éppen energiát vesz-e fel, vagy ad le, azonban ezek a forgásirányok (és a hozzá kapcsolódó funkciók) minden élőlénynél, embereknél, állatoknál és növényeknél megegyeznek.

A csakráknak bizonyítottan élettani funkciójuk van, mégpedig az, hogy energiával (életerővel) lássák el a test minden egyes részét, beleértve az utolsó kis sejtet is. Így például a gyökér csakrákhoz kapcsolódnak a mellékvese, húgyhólyag, nemi szervek, gerinc, a szakrális csakrához  az ivarmirigyek, nemi szervek , vese és így tovább: minden mirigynek és szervnek meg van a maga csakrája, amely megközelítőleg az endokrin rendszerrel esik egybe.

Ez az a bejegyzés, aminek valami ilyen címe is lehetett volna, hogy.

"Tudnivalók, minden kutyatartó számára"

"Minden kutyás blog kihagyhatatlan bejegyzése"

stb., stb..

Miután azonban a rövid és tartalmas bejegyzés önmagáért beszél, így maradjunk annyiban, hogy az alábbi összefoglaló Cesar Millan hármas formulája a kutyáink természetes igényeinek kielégítésére :

Egy régi, nagyon kedves barátnő szokványosnak nem mondható,, sőt inkább extravagáns esküvője adta az ihletet,hogy készítsek a multifunkcionális farmervirágokhoz illő díszcsomagolást is. :)

A díszcsomagolás széleit varrással rögzítettem és ugyanígy farmer szalagot tettem rá, hogy zárható legyen.

Multifunkcionális farmervirág

A virágok előnyei:

• nem igényelnek különösebb gondozást
• nem igényelnek napfényt
• 100 % kézzel, újrahasznosítással és sok, sok szeretettel készültek.

A virágok lehetséges felhasználási módjainak csupán a képzelet szabhat határt. Néhány lehetséges példa:

• poháralátét
• pálcikára rögzítve cserépbe/vázába ültetés
• zsinórra függesztve fellógatás
• kitűzőre, hajcsatra rögzítve divatkiegészítő

Úton-útfélen, de még legnagyobb városaink legforgalmasabb pontjain is úgy sétálunk el mellette, hogy észre sem vesszük. Pedig ezek olyan csodák, amelyek bár csodás sárga színben pompáznak, mégis annyira hétköznapiak, hogy a köztudat szinte feleslegesnek, de legalábbis gyomnövénynek bélyegzi őket.

Holott ez a sárga virágú növény, vagyis a pitypang, más nevén gyermekláncfű, kutyatej stb., latin nevén Taraxacum officinale, tényleg csodaszer lehet például azok számára, akik BARF-oznak. A modern élelmiszeriparnak köszönhetően ugyanis már nyers élelmiszereink is telítve vannak káros, vegyi anyagokkal, amelyeknek a szervezetből való "kipucolása" különösen fontos az egészséges életvitelhez (természetesen úgy emberi-, mint állati szempontból). 

Mostanra van nem kevés ismerősöm, aki kutyák és állatok reiki-zésével foglalkozik, ami nem is annyira meglepő, hisz a reikit világszerte egyre többet használják a házi és egyéb állatok (különösen a versenylovak és a sportkutyák, amelyek gyakran szenvednek sérüléseket) kezelésére. Ezekben az ismerősökben az a közös, hogy egytől-egyig mindannyian először foglalkoztak reiki-vel, majd idővel kezdték felismerni ennek az állatokra gyakorolt jótékony hatását, illetve az állatok szoros kapcsolatát a reikivel.

Nálam ez (is) egy picivel másként alakult. Először elkezdtem kutyázni, majd komolyabban kiképzéssel foglalkozni és közben kezdtem megérteni, illetve megérezni valami nagyon egyszerű dolgot, amiről réges-régen tudtam, hogy létezik…