Sokszor tapasztalok, látok hasonlókat én is, ezért megosztanám ezt a velős, Facebook-ról származó összefogalást.
A bejegyzés lényege, hogy ha hámot látsz egy kutyán kérlek nézd meg van-e rajta felirat, mielőtt hozzányúlnál. Meg úgy amúgy is... más kutyusát kérdezés nélkül nem simizzük.
Sziasztok! 
:)
Az elején szeretném leszögezni, hogy semmi rossz szándék nincs a posztomban, csupán szeretném kikristályosítani a vakvezető kutyákkal kapcsolatos dolgokat.
1. Ma reggel az 1-es villamos vonalán utaztam, közel 40 percig, ez alatt az idő alatt legalább 20 ember simogatta meg a kutyámat. Amiért ez probléma:
A vakvezető kutya munkakutya, tehát villamoson, buszon, közlekedési járművön, utcán nem hobbikutyaként van jelen. Ha esetleg bárki megkérdezi a simogatást, és nem a zebra közepén vagyunk, meg szoktam engedni!
2. Egy nap nem EGY ember simogatja meg szó nélkül, hanem sokkal több, sőt, még szó nélkül kaját is adnak neki, és ennek a „végtermékét” én takarítom, ugyanis ezek a kutyák (is) prémium tápot kapnak, így a gyomruk nagyon másra nincs felkészülve! Mondanom sem kell, hogy a látás hiánya miatt nem a kedvenc elfoglaltságom a „végterméket” takarítani, ugyanis mire én megtalálom, addigra egyúttal bele is nyúlok, továbbá ha a kapott kaja miatt huzamosabb ideig beteg marad a kutya, én fizetem az állatorvost!
3. A simogatások következménye az, hogy a kutya velem szemben lesz szófogadatlan, mert hogy a simogatás egy jutalom, de ha az állat a semmiért is jutalmat kap, akkor már nem fogja értékelni, és megenged magának bizonyos dolgokat. Pl. A zebra, járda közepén elkezd odavinni ahhoz az emberhez, aki cuppog neki, fütyül, megsimogatja, és ez számomra – és minden kutyás vak számára – életveszélyes is lehet!
4. A vakvezető kutyáknak felelősségük van, illetve „viselkedniük” kell egyfajta módon bizonyos helyeken (pl. munkahely, kórház stb.). Ha ilyen helyeken „átmegy” rakoncátlan, szófogadatlan kutyába, az nagyon nem jó!
Elhiszem, hogy nagyon nehéz megállni, hogy ne simogassátok meg, de kérlek szépen Titeket: NE TEGYÉTEK – legalábbis kérdezés nélkül SEMMIKÉPPEN SE!! Nektek ez „csak egy simogatás”, NEKÜNK az életünkbe is kerülhet!!!
Ráadásul én se, sőt senki se megy oda a másikhoz, hogy a szemét megsimogassa, vagy hasonló fura dolgokat tegyen! A feljebb említett esetekben pedig a kutyusunk a szemünkként funkcionál! Nem kétlem, hogy jó szándékkal vagytok felénk, de ha a segítségünkre szeretnétek lenni, nem pedig akadályoztatásunkra, meg kell tanulni helyesen segíteni!
Hozzáteszem: A kutyáink akkor munkakutyák, amikor rajtuk van a piros vakvezető hám, és természetesen nem CSAK munkakutyák, de mindennek meg van a helye és ideje!! Attól, hogy éppen nem hagyom megsimogatni, mert olyan helyzetben vagyunk, avagy tudom, hogy mi a pontos következménye, ha engedékenyebb vagyok, illetve már aznap így is „tett rossz fát a tűzre”, még nagyon-nagyon szeretem a kutyámat! És persze nem kínzom stb., minden meg van neki engedve, nagyon szeretve van, minden kedvező lehetőség megvan neki teremtve, de olyan felelőssége van, amihez szigor, határozottság is kell!!
